Azt mindannyian tudjuk, ha nem is szakszavakkal, hogy az asztma tulajdonképpen a légúti gyulladás krónikus szindrómája, amelyet visszatérő, reverzibilis légúti elzáródás jellemez. Az idült gyulladás a légutak hiperreaktivitásához vezet, ami különböző ingerek hatására szűkületet idéz elő, akadályozva ezzel a levegő szabad áramlását, így gyakori tünetei közé tartozik a zihálás, a köhögés, a mellkasi szorító érzés és a légszomj. Kialakulását vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. De vajon mi köze van az asztma kialakulásának a fűtéshez, illetve mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a tünetegyüttes súlyosságát?

Az asztma tünetei

Az asztma klasszikus jelei és tünetei a légszomj, a köhögés, ami éjszakára gyakorta fokozódhat, illetve a zihálás. Utóbbi gyakorlatilag egy magas hangú sípoló hanghatás, amelyet a keskeny légutakon át zúduló turbulens légáram okoz, jellemzően a kilégzés során. Sok beteg mellkasi szorításról is beszámol. Fontos megjegyezni, hogy a tünetek epizodikusak, és az asztmás betegek hosszú ideig tünetmentesek lehetnek. Kapcsolt panaszként megfigyelhető kellemetlen érzés a mellkasban, fejfájás, szívdobogás és fáradtság is.

Kiváltó tényezők

Az asztmás tünetek gyakori kiváltó tényezői közé tartozik az allergénekkel történő érintkezés, amibe beletartozik a háziállatok, poratkák, csótányok, penészgombák és pollenek köre. A testmozgás és a vírusfertőzések is indukálhatják a kórismét. Egyéb gerjesztő faktornak minősülhet az erős érzelmi behatás, illetve az intenzív szagok és a szélsőséges hőmérsékletek komponense. A dohányzás vagy a másodlagos füstnek történő kitettség pedig tovább bonyolítja a kezelést, de számos más környezeti tényezővel is összefüggésbe hozható, így például a levegőszennyezéssel és a természetben lévő egyéb vegyi anyagokkal is.

Az asztma kezelésének négy összetevője

  • A tüdőfunkció objektív mérőeszközeinek felhasználása az asztma kontrolljához, illetve az állapotromlás elkerüléséhez.
  • Gyógyszeres terápia alkalmazása, amelynek célja az asztma légúti gyulladás komponensének prevenciója, rehabilitációja, valamint a szűkülő légutak kezelése.
  • Az érintett páciens edukációja, amely magában foglalja a beteg, a családtagok és az orvos közötti partnerséget.
  • Környezetvédelmi intézkedések alkalmazása az asztma fellángolását kiváltó vagy fokozó tényezők elkerülésére vagy kiküszöbölésére, beleértve az immunterápia megfontolását és az asztmabarát otthon kialakításának fontosságát.

Annak érdekében, hogy javítsa közvetlen környezete levegőjének minőségét, tegye lakóhelyét füstmentes zónává, és ügyeljen a szellőzésre, a fűtésre és persze a hűtésre is. Ideális esetben a levegőnek frissnek és nem túl nedvesnek kellene lennie. Ehhez pedig elsőrangú szempontként figyelembe kell venni az otthoni fűtési rendszereket.

A fatüzelésű fűtőberendezések nagy mennyiségű füstöt és PM2,5 részecskéket bocsátanak ki, amelyek kiválthatják az asztmát. A füstmentes gázfűtés szintén olyan vegyi anyagokat szabadíthat fel, mint a nitrogén-dioxid, amely ugyancsak stimulálhatja a tünetegyüttes horderejét. A ventilátoros légcsatornás fűtés pedig összegyűjtheti és keringetheti a port, ami megint csak olaj a tűzre az asztmának.

Az elektromos fűtési módszerek, mint amilyen a rendkívül gazdaságos, harmadik generációs fűtőfólia is, egy jóval optimálisabb fűtési forma az asztmás betegek számára. A modern fűtés nemcsak megelőzni képes a falak vizesedését, penészesedését, hanem ki is száríthatja azokat. Ezzel szemben a levegőt nem szárítja, sőt anionokkal tölti fel. A padlót nem melegíti túl, és nem kavarja fel a port. Mindezek miatt az infrafűtés egy kifejezetten egészséges módot kínál a lakás hőmérsékletének beállítására, és hasonló teljesítmény mellett működik, mint a többi elektromos fűtés. Az egyenletes sugárzás miatt hatékonysága és költségtakarékossága azonban jóval meghaladja azokét, és egyértelműen pozitív hatással bír az emberi szervezetre.