A kétoldalas napelem ugyan nem teljesen ismeretlen technológiai megoldás Európában, de az, hogy egy francia olajcég egy német startuppal lép szövetségre, hogy annak mezőgazdasági hasznosítását elősegítse, így is figyelmet érdemel. Áramtermelés új korszaka kezdődhet ezzel.

Az olajpiacról ismert francia Total és a nemzetközi porondon ismeretlen német Next2Sun közös projektet indít, hogy mobilizálja a kétoldalas napelempaneleket a hatékonyabb mezőgazdasági felhasználhatóság értelmében. A francia PV Magazine számolt be arról, hogy a két cég a francia piacra szánt innovatív szerelési megoldással állt elő a területen. Az áramtermelés újabb megoldássa bontakozik ki így. 

A megállapodásuk szerint a német startup cég a kétoldalas fotoelektromos panelek vertikális szerelési technológiáján alapuló megoldást kizárólag a Total számára telepíti. A rendszer lehetővé teszi, hogy az álló, függőlegesen felszerelt panelek maximálisan kihasználhassák a beeső napsugárzást az elülső és a hátsó felületen is – akkor, amikor a mezőgazdasági energiafelhasználásnak a leginkább szüksége van rá: hajnalban és alkonyatkor.

A megoldás azonban messze túlmutat az agronómiai használat-optimalizáláson, mivel az így telepített rendszerek képesek stabilizálni is a villamos energia hálózatot is. Úgy, hogy a hagyományos napelemes termelés csúcspontjain – ami a rendszer hálózatirányítói számára egyre komolyabb feladatot jelent más áramtermelőkkel együtt egyensúlyban tartan – gyakorlatilag nem termelnek áramot.

A Next2Sun rendszere kevés helyet foglal, megfelelően telepítve ráadásul védelmet jelenthet a mezőgazdaságban a szél, de az erős napsütés ellen is.

 

Új dimenzió

A napelemgyártás óriásai, mint a SolarWorld vagy az LG már két éve előálltak a kétoldalú napelemmel, és akkor úgy tűnt, hogy a fix és a napkövető rendszerek teljesítménytöbblete közötti tartományban ez lehet a közbenső megálló. 2018-ban úgy gondolták, hogy 10-15 százalék plusz majd sokak fantáziáját megmozgatja, mivel alig (5-8 százalékkal) tűntek drágábbnak az egyoldalúnál, viszont a billentéses megoldáshoz képest egyáltalán nem használnak el a működtetésükre a megtermelt energiából. Ugyanakkor azt komoly hátrányként kezelték, hogy az álló paneleket nem lehet olyan sűrűn egymás mellé-mögé telepíteni, mint a hagyományos rendszereket, mert a nagyobb magasságuk a nap nagy részében nagyobb árnyékolási felületet is eredményez.

Hasonló projekt van néhány; korábban a német Solarserver adott hírt arról, hogy egy mezőgazdasági projektet megsegítve, 10 hektáron megépítik a kontinens legnagyobb állópaneles napelemes erőművét. A hagyományos déli tájolás helyett Kelet-Nyugat irányba néző panelek a modellezések szerint kicsivel több áramot termelnek majd a szokásosnál, de az elsősorban mezőgazdasági tevékenységre profilozott területen csupán 2 megawattra (MW) lőtték be a névleges termelőkapacitást (áramtermelés).

Az 5700 álló panelt úgy telepítik – ígérte a cég, hogy délben ne legyen árnyékuk. Ez azt jelenti hogy ekkor a napelemek szinte nem is termelnek áramot. Ez egybevág azzal az elgondolással, amit a francia projektben követnek: az áram helyben felhasználhatósága jobban preferálja, ha a napközepi csúcstermelés helyett a reggeli és késő délutáni napsütésből hoz ki az erőmű a legtöbbet.

áramtermelés

next2sun.de

Tavaly pedig az elsősorban a cellahatékonysági rekordjairól ismert belga kutatóintézet és flamand partnercége szimulációs projektjéről írt a PV Magazine angol nyelvű részlege. Az imec és az EnergyVille azt a számítást próbálta tapasztalati tőkével megerősítve tökéletesíteni, hogy pontosabban tudják előre jelezni a  kétoldalas napelemrendszerek termelési hozamait.  Azt is prognosztizálták már, hogy mekkora potenciál lehet a kétoldalas napelem technológiában: a nemzetközi iparági tervezést végző ITRPV (International Technology Roadmap for Photovoltaic) úgy véli, hogy e technológia – elsősorban a gyakorlatiasabb felhasználhatósága miatt olyan tempóban terjedhet el a világban, hogy – 2028-ra az újonnan telepített modulok 35 százalékát is elérheti.

Szimbiózis

A Total a leányvállalatán, a Total Quadrannon keresztül került most a képbe, hogy a francia energiaipari cég a közelmúltban partnerségre lépett a francia mezőgazdasági szövetkezetekkel. Ennek lényege, hogy vállalták: 2025-ig mintegy 500 MW napelemes termelőkapacitást úgy telepítenek mezőgazdasági földekre, hogy a termőföldet nem sajátítják ki az ipari termelés számára.

“Ez a partnerség összhangban áll azzal a célkitűzésünkkel, hogy az agrárszektorban érdekelt szereplőkkel együttműködve, egy innovatív technológia segítségével növeljük a mezőgazdasági földterületek hasznosítását” – mondta Thierry Muller, a Total Quadran vezérigazgatója. Szerinte az is fontos szempont, hogy a megtermelt árammennyiséget helyben lehet a legjobb hatékonysággal felhasználni, ami azzal a következménnyel is jár, hogy a napenergiából termelt többletenergia felhasználására úgy kerülhet sor, hogy az jelentősen nem terheli a hálózatot. Sőt: mivel a megtermelt mennyiség zömmel helyben hasznosul, a technológiának nem kell külön is versenyeznie más megoldásokkal a piacon.

Maga az agrofotovoltaika nem új találmány, az alapművet még 1981-ben megírta Adolf Goetzberger (címe: Burgonya a kollektor alatt). De a professzor elképzelése, az, hogy a földeken az áramot afféle új “terményként” termeljék meg, csak akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor egy évtizede a német Fraunhofer intézet mindezt a gyakorlatban is bizonyítgatni kezdte. Maga az agrofotovoltaika kifejezés is az intézet kreálmánya, azt a technológiai és mezőgazdasági szimbiózist jelzi, melynek során a napelemek hasznosítása és termőföld termelékenyebbé tétele egyaránt fontos cél. Legutóbb e témával akkor kerültek be a magyarországi hírfolyamba is, amikor a 2018-as évi eredményeket összegezve bizonyították: azon a területen, ahol külön-külön legfeljebb 100 százalékot lehetett volna elérni a mezőgazdasági, illetve az energetikai hasznosításból, a parcella képes volt 186 százalékot teljesíteni.

Áramtermelés új korszaka lehet ez a megoldás.

 

forrás: napi.hu