2024-től kezdődően a magyar energetikai szabályozás szigorodott: új építésű ingatlanokban a primer energiaigényt szigorú határértékhez kötik, amely csak akkor teljesíthető, ha a ház fűtéséhez legalább részben megújuló energiaforrástalkalmaznak. Ennek célja nemes: környezetbarát, alacsony kibocsátású otthonokat létrehozni. A gyakorlat azonban ennél sokkal árnyaltabb – és sokkal kellemetlenebb a tulajdonosoknak.

🛑 Az elektromos fűtést „büntetik”

Hiába fejlődött rengeteget az infrafűtés, hiába egészségesebb, gyorsabb, karbantartásmentes és olcsóbban telepíthető, a jelenlegi magyar jogszabályok nem engedik, hogy ez legyen az egyetlen fűtési mód egy új házban. Egy fűtőfóliás padlófűtés tehát nem szerepelhet a tervekben főfűtésként – hiába felelne meg az igényeknek.

A „kiskapu”, amit egyre többen választanak: a ház terveiben inverteres hűtő-fűtő klímát neveznek meg elsődleges fűtésként, ami papíron megújuló (mivel levegő-víz energiát hasznosít), így megfelel a jogszabálynak. A valóságban azonban a legtöbben a komfortos infrafűtést használják nap mint nap, és a klíma csak alibiként „üzemel”.

Hőszivattyú: papíron tökéletes – a valóságban vitatott

Nyugat-Európában, ahol az állami támogatások hatására már korábban is tömegesen telepítették a hőszivattyúkat, mára sorra jelennek meg a kritikák. Ezek főként három problémát érintenek:

  1. Beruházási költség és megtérülés kérdése
  • Egyes brit felhasználók 15 000 font (kb. 6,5 millió forint) körüli telepítési költségről számoltak be, amit sosem tudtak visszahozni az energiamegtakarítással.
    Forrás: MoneySavingExpert Fórum
  • Írországban egy építtető 30 000 eurós (több mint 11 millió forint) ajánlatot kapott, és végül elállt a telepítéstől.
    Forrás: Boards.ie
  1. Teljesítmény problémák hidegben
  • Egy amerikai háztulajdonos beszámolója szerint a hőszivattyú extrém hidegben (–15 °C alatt) képtelen volt felmelegíteni a lakást: a hőmérséklet 4 °C alá csökkent bent.
    Forrás: Energy Vanguard Blog
  1. Zaj, karbantartás és rejtett költségek
  • Egy brit cikk szerint a hőszivattyúk zaja elérheti a 65 dB-t – ez egy éjszakai szomszédos beszélgetés hangereje –, és több lakó panaszkodott a kerti nyugalom teljes hiányára.
    Forrás: The Guardian
  • A karbantartási költségek évente 100–400 euró között mozognak, és gyakoriak a kompresszorhibák.
    Forrás: HVAC.science

Infrafűtés: amit az emberek igazából szeretnének

Az infrafűtés viszont:

  • gyorsan telepíthető (akár 1 nap alatt)
  • helységenként szabályozható
  • nem keringeti a port
  • akár 15–20%-kal olcsóbban üzemeltethető, mint egy gázfűtés
  • tökéletesen működik napelemmel (így valóban zéró költségű lehet)

 

Következtetés

A törvény kényszerpályára állít, de az emberek komfortot, egészséget és szabadságot akarnak. A hőszivattyú lehet, hogy megfelel az építési hatóságnak, de egyre több külföldi példa mutatja: nem mindig válik be. Az infrafűtés viszont – bár jelenleg csak másodlagosként szerepelhet – valójában az, amit az emberek használnak, élveznek és ajánlanak.